Nem az a férfi...

Nem az a férfi, aki minél több nővel lefekszik, hanem, aki egyet ki tud elégíteni igazán. Nem az a férfi, akit minden nő el tud csábítani, hanem akinek egyetlen nő a mindene. Nem az a férfi, aki minden nőt megkap, hanem aki egyetlen nőnek oda tudja magát egészen adni. Nem az a férfi, akinek tökéletes a teste, hanem akinek harmóniában van a teste a lelkével. Nem az a férfi, aki mindenért megküzd, amit akar, hanem aki tudja, mi az, amiért érdemes időt és energiát áldozni, és mi az, amire nem. Nem az a férfi, aki akarattal mindent elér, hanem aki megérti mi lehet az övé, és mi az, ami soha nem lehet az övé igazán. Nem az a férfi, akire minden más férfi felnéz és tisztel, hanem akire az a nő tud felnézni és tudja tisztelni, akit párjául választott. Nem az a férfi, aki bármi áron meg tart egy nőt, hanem aki képes megadni párjának azt a szabadságot, amire az vágyik.


(Szeréni S. Péter)

A nő belső forradalma

 
= a férfi megújulása

 

Nagyon sok nőt hallgattam már meg arról - köztük magamat is -, hogy miért nem jó a férfi, hogy milyennek kellene lennie ahhoz, hogy jó legyen, hogy megfeleljen az igényeinknek, az elvárásainknak...

Tapasztalataimon és a férfiak hiányosságainak bizonygatásán túl azt látom, hogy bizony nagyon is szükség(ünk) van a férfiakra. Persze mondhatnánk, hogy „de nem így!” – ám jelen esetben nem ezt állítjuk. Most másképpen, egy másik szemmel közelítsünk a férfiakhoz.

 

Globális átalakulásban, krízisben vagyunk, melynek nem csak materiális, hanem spirituális vonatkozásai is vannak. Nem csak kívül, hanem belül is válságos időket élünk. Sok a probléma – pl. válás, betegségek –, bizonytalanság van a családok körül. Az jó, hogy hatékony megoldásokat keresünk a felmerülő konfliktusok rendezésére, de sajnos közben nem vesszük észre, hogy már rengeteg információt felhalmoztunk – már túl sokat is –, és a körülmények valahogy mégsem rendeződnek. Talán éppen ezért nem. Változtatni szeretnénk, de úgy látszik nem külső változásokra, hanem belső változásra van szükségünk.
 

Gandhi üzenetét már a legtöbben hallották – „Legyél te a változás, amit a világban (jelen esetben a férfiban) látni szeretnél.” – mégis kevesek szánják el magukat a valódi belső változásra.

Bármennyire is bántja az igazságérzetünket, nem szabad a férfiakat okolnunk a szexben, a párkapcsolatban megjelenő problémáinkért – mert nem figyelmesek, vagy felületesek, és mert nem úgy csinálják, ahogy mi szeretnénk... –, vagy egyéni életünk nehézségeiért még akkor sem, ha úgy érezzük „mennyi mindent megtettünk értük, és mégsem jó, nem kell nekik...”

 

A külső információk halmozása, az elégedetlenség és a „jókislányság” helyett mostanra már belülről, önmagunktól kell ismereteket gyűjtenünk, ha a férfiakkal való kapcsolatunkban a harmónia, az egyensúly a célunk.

Tudom, mennyire borzasztóan nehéz tud lenni a szembesülés, hogy nem a másik fél hibájának, felelősségének a felderítése a fontos.

Nem könnyű önmagunkért vállalni a felelősséget. Mégis, talán eljött az ideje, hogy a régi szokásos látásmódunkon túl másképpen tekintsünk önmagunkra: ez esetben a férfiakat megpillanthatjuk felesleges szenvedéseink nélkül olyanoknak, amilyenek valójában.

 

(Knolmár Marica)