Hogyan legyünk boldogok?
Rengeteg a megtépázott lelki életet és felborult egyensúlyunkat
segítő módszer, mégis, a gyakorlat azt mutatja, hogy egyre több a
pszichés probléma, és az emberek többsége elcsigázott, a párkapcsolatok
zöme romokban, növekszik a válások, s a magányos, elkeseredett,
frusztrált emberek száma...
Boldogok vagyunk, ha a dolgaink rendben mennek, és egészségesek
vagyunk, vagy megtaláltuk a „nagy Ő”-t, és van elegendő pénzünk. De
vannak, akik azt mondják, hogy szex közben juthatnak hozzá életük
legboldogabb pillanataihoz.
Vajon mi történik akkor, ha dolgaink nem úgy mennek, ahogy
elképzeltük? Hova lesz a boldogság, ha a pénz elfogyott, vagy mi van
szex nélkül? Biztos, hogy a boldogság egyenlő azzal, amit a szex, a
pénz, a siker nyújtani tud számunkra?
Ha dühösek, indulatosak vagy sértettek vagyunk, ha nem tudunk örülni
még az egészségünknek sem, és ha a frusztrációval azonosítjuk magunkat,
akkor még a legkedvesebb barátunkat is bosszantó ellenfélnek látjuk.
Hiába van meg mindenünk, ha lelkünket sérelmekkel, bánattal,
elkeseredéssel tápláljuk. Viszont ismerünk olyan eseteket, amikor
tragédiából kikerült emberek – átértékelve életüket – sokkal
elégedettebben élnek, mint a tragédia előtt.
Sajnos semmiféle garancia nincs arra, hogy a siker, a pénz és a szex
meg tudják adni számunkra azt a boldogságot, amire vágyunk.
Mégis mit tehetünk boldogságunkért?
- legyünk tudatosak a bennünk zajló negativitásra, hogy ellen tudjunk állni neki,
- különböztessük meg az ártót, a hasznostól,
- fejlesszük magunkban az együttérzést és a jóindulatot először a saját magunk irányába, hogy másokkal is megtehessük,
- törekedjünk a belső fegyelem kialakítására,
- fogadjuk el az élet részeként a nehézségeket és a szenvedést,
- meg kell értsük, hogy a boldogság nem csupán a gyönyör, vagy egy jó érzés, hanem a szomorúság és az öröm is egyben.
Problémák mindig vannak és lesznek. Ha falakat emelünk magunk elé, ha
körbebástyázzuk magunkat a félelmek és sérelmek hamis erejével, elzárjuk
magunkat életünk valós örömeitől és egymástól is.
Azonban ha bátrak vagyunk és kapcsolatba lépünk a szívünkkel, együtt
érzőbbek lehetünk önmagunkkal, miközben ráébredhetünk arra, hogy
valójában hasonlítunk egymásra. Nyitottabbak, érzékenyebbek (nem
érzelgősek!) leszünk a magunk és mások, az élet problémáival szemben. Ez
pedig már nem a kötődés másokhoz és a külső dolgokhoz, hanem a
szabadság, mely a kölcsönösségben, a tartós boldogságban gyökerezik.
„Nagyszerű dolog a lélek nyugalma és az, hogy örülni tudunk magunknak.” (Goethe)
(Knolmár Marica)
n
is szükség(ünk) van a férfiakra. Persze mondhatnánk, hogy „de nem így!”
– ám jelen esetben nem ezt állítjuk. Most másképpen, egy másik szemmel
közelítsünk a férfiakhoz.
dern
élettempó a biztonság, az érdekességek, a mohóság és panaszkodás, a
pletykák és a szenzációk mesterséges ritmusára jár. Hipnózisa, hogy
egyszer véget ér a tánc, és ezzel megijesztve a ma emberét az elmúlás,
az örömök vége és a vágyak kihunyása előli menekülésbe hajtja. Ezért
azonnal kell a több, gyorsan kell egy másik, egy újabb, a
legtetszetősebb autó és ház, a vagyon. Külső kapaszkodókat keresve a
legtöbben megfeledkeznek életük értelméről, a szépről, a jóról, az
emberiről, így a valódi, az igazi utánzatából „élnek” csupán.
a
holnap sosem jön el. Bízik abban, hogy az élet bármit felkínál számára,
az jó. Tudja, hogy nem élhet védekező életet belső sebei, lelki
fájdalmai miatt, mert így elmulasztaná a legfőbb jót. Rendíthetetlenül
bízik abban, hogy minden értelmetlennek tűnő és lehetetlen esemény
mögött az élet értelme lüktet. Innen, a lélek valódi forrásából kell
merítsünk emberi kapcsolatainkhoz, mindennapi életünkhöz, a félelmek, a
téves önkép és az elkülönültség illúziója helyett.
