A lélek nyugalma

Hogyan legyünk boldogok?

 

Rengeteg a megtépázott lelki életet és felborult egyensúlyunkat segítő módszer, mégis, a gyakorlat azt mutatja, hogy egyre több a pszichés probléma, és az emberek többsége elcsigázott, a párkapcsolatok zöme romokban, növekszik a válások, s a magányos, elkeseredett, frusztrált emberek száma...

Boldogok vagyunk, ha a dolgaink rendben mennek, és egészségesek vagyunk, vagy megtaláltuk a „nagy Ő”-t, és van elegendő pénzünk. De vannak, akik azt mondják, hogy szex közben juthatnak hozzá életük legboldogabb pillanataihoz.

Vajon mi történik akkor, ha dolgaink nem úgy mennek, ahogy elképzeltük? Hova lesz a boldogság, ha a pénz elfogyott, vagy mi van szex nélkül? Biztos, hogy a boldogság egyenlő azzal, amit a szex, a pénz, a siker nyújtani tud számunkra?
Ha dühösek, indulatosak vagy sértettek vagyunk, ha nem tudunk örülni még az egészségünknek sem, és ha a frusztrációval azonosítjuk magunkat, akkor még a legkedvesebb barátunkat is bosszantó ellenfélnek látjuk. Hiába van meg mindenünk, ha lelkünket sérelmekkel, bánattal, elkeseredéssel tápláljuk. Viszont ismerünk olyan eseteket, amikor tragédiából kikerült emberek – átértékelve életüket – sokkal elégedettebben élnek, mint a tragédia előtt.
Sajnos semmiféle garancia nincs arra, hogy a siker, a pénz és a szex meg tudják adni számunkra azt a boldogságot, amire vágyunk.

Mégis mit tehetünk boldogságunkért?

- legyünk tudatosak a bennünk zajló negativitásra, hogy ellen tudjunk állni neki,
- különböztessük meg az ártót, a hasznostól,
- fejlesszük magunkban az együttérzést és a jóindulatot először a saját magunk irányába, hogy másokkal is megtehessük,
- törekedjünk a belső fegyelem kialakítására,
- fogadjuk el az élet részeként a nehézségeket és a szenvedést,
- meg kell értsük, hogy a boldogság nem csupán a gyönyör, vagy egy jó érzés, hanem a szomorúság és az öröm is egyben.

Problémák mindig vannak és lesznek. Ha falakat emelünk magunk elé, ha körbebástyázzuk magunkat a félelmek és sérelmek hamis erejével, elzárjuk magunkat életünk valós örömeitől és egymástól is.

Azonban ha bátrak vagyunk és kapcsolatba lépünk a szívünkkel, együtt érzőbbek lehetünk önmagunkkal, miközben ráébredhetünk arra, hogy valójában hasonlítunk egymásra. Nyitottabbak, érzékenyebbek (nem érzelgősek!) leszünk a magunk és mások, az élet problémáival szemben. Ez pedig már nem a kötődés másokhoz és a külső dolgokhoz, hanem a szabadság, mely a kölcsönösségben, a tartós boldogságban gyökerezik.

„Nagyszerű dolog a lélek nyugalma és az, hogy örülni tudunk magunknak.”     (Goethe)

(Knolmár Marica)