Úgy egészítsük ki egymást...

Vessenek meg, ítéljenek el, én nem akarok egyenjogú lenni, legalábbis abban az értelemben nem, ahogyan azt manapság elképzelik és ahogyan annak idején a szüfrazsettek kitalálták. (...) Annak, akit kiválasztottam, akivel kölcsönösen kiválasztottuk egymást, akivel szövetkeztünk, legyek megfelelő partnere, segítsem mindenben. Úgy egészítsük ki egymást, hogy így alkossunk egyet. Ha egy nő nem elég egyenjogú azáltal, hogy kiszolgál, hogy együtt él, hogy szeret, intéz, csinál, nevel, szervez, tehát hogy a hátán viszi a családot, akkor felejtsük el, hogy van férfi és nő.

(Kudlik Júlia)

Aki ismeri vágyaidat...

Lehet száz szeretőd, de feleséged csak egy, aki tanúja és részese minden sikerednek és kudarcodnak, aki megismeri hangod rezdülésében, hangod színében, szótlanságodban és beszédedben, ha valami bánat vagy öröm ért. Aki ismeri vágyaidat és elfáradásaidat. Aki már rég nem a másik ember, és akinek te rég nem vagy másik ember, akinek a sorsa a tiéd, miként a te sorsod az övé.

(Hajnal Gábor)

A szerelem joga szent dolog...

A szerelem joga szent dolog... a nőnek sohasem szabad megtiltani, hogy megtalálja a maga boldogságát.

(Camil Petrescu)

Egy nő az élete folyamán...

Egy nő az élete folyamán számos férfival találkozik, a legnehezebb rész pedig az, hogy találjon köztük egy olyat, akivel jól érzi magát és jobban meg akarja ismerni.

(Jennifer Aniston)

Meg kell tanulnunk elfogadni...

Mindannyian bonyolultabbak vagyunk, mint régen. Úgy érzem, hogy sokkal igényesebbek és óvatosabbak lettünk. A nőknek és a férfiaknak egyaránt egyre magasabbak az elvárásaik, ez pedig néha túl nagy nyomást jelent, mivel nem mindig van meg minden a partneredben, amit szeretnél. Meg kell tanulnunk elfogadni, hogy különbözőek vagyunk, és élvezni azt, hogy mindannyian másképp fejlődünk. Éppen ezért meg kell tanulni elfogadni azt, hogy a pároknak alkalmazkodniuk kell egymáshoz.

(Jennifer Aniston)

Ez a különleges női képesség...

Ez a különleges női képesség, hogy képesek felfogni az érzelmek legmélyebb értelmét, hogy egyszerre tudnak anyák és szeretők, leányok és hitvesek lenni.


(Andrea Camilleri)

A férfieszménynek...

A férfieszménynek az a minden szempontból - szellemileg, testileg - fölényben lévő "hím" felel meg, aki igenis tiszteletben tartja a nő megannyi szeszélyét, és boldog, ha a gyengébb nem kedvében járhat.

(Konrad Lorenz)

Napba öltözött asszony

 

Napba öltözött asszony

Van út, amit egy nőnek egyedül kell megtennie. Régebbi korokban ez nem volt így. Egy nő életének csak addig volt értelme, míg férje volt, szerelme volt, gyerekei voltak. A női létnek más célja nem volt. Nem is tartották embernek. EMBER még ma is csak Férfit jelent a köznyelvben, nem nőt. Kisbetűvel. Én azért írtam meg a “Halhatatlan szerelemben” Klári lélektörténetét, mert egy fölébredt, mai NŐ volt – így, nagybetűvel! Ő is azt kérdezte, több életen át, éhesen és szomjasan vágyakozva, hogy „Megtalálom-e a páromat?” és amikor tudatosult benne, hogy neki jelenleg nem ez a sorsfeladata, hanem Önmaga felé kell nyitnia, nem az történt, hogy elszáradt, hanem éppen ellenkezőleg: boldog lett és megszépült!. Nem a magány volt életének lényege, hanem a női lényének öntudatra ébredése. Ezért írom le szellemi útkeresését, találkozásait mesterekkel, tanokkal, és főleg Önmagával.

Egy beavatás útját írtam meg. Egy mai nő csakis azután lesz igazán alkalmas szerelemre, párkapcsolatra, de még az anyaságra is, ha a szeretete egy bölcs Királynőé, s nem egy másoktól függő, tudatlan és kiszolgáltatott szolgálólányé. Ez a bibliai „Napba öltözött asszony” értelme. Eljött az a forradalmi kor, amikor akarva-akaratlan nem a Holdba, hanem a fényadó Napba kell öltöznötök. Mint feleségnek, mint társnak, és mint anyának is.

(Müller Péter)

Bármit tégy is az életben...

Bármit tégy is az életben, az a legfontosabb, hogy olyan férfihoz menj feleségül, aki jobban szeret téged, mint te őt.


(Nicholas Sparks) 

A nők többsége csendben tűr...

A nők többsége csendben tűr, csak szenved, a semmiért adja oda magát, és mindennap némán imádkozik azért, hogy a sok-sok csalódással, megaláztatással töltött perc és óra egyszer értelmet nyerjen és legalább egy kicsit visszakapjon abból a sokból, amit önzetlenül adott. Ám ezek a nők soha nem merik ténylegesen benyújtani a számlát és kikövetelni maguknak az élettől, a férjüktől, a fiújuktól, a szeretőjüktől azt, ami nekik járna. Elfojtják az érzéseiket, különösképpen a dühüket, megfosztják önmagukat az alapvető szükségleteiktől. Megalázkodnak, lassan elvesztik egyéniségüket, és egyszer csak azt veszik észre, hogy elszállt felettük az idő és közben csak egy másodperc erejéig voltak boldogok. Mindenüket odaadták, de közben folyamatosan éheztek.

(Szalai Vivien)

Annyira más...

Annyira más a nők és a férfiak szeretete, szerelme, értékítélete! Míg a férfi szerelme mindig a szórakozásról és a pénzről szól, s ezáltal önző, addig a nőé mindig az önfeláldozásról, mert szinte mindig szenved. Persze ezzel sincs baj. Lehet szenvedni, csak az a kérdés, hogy tényleg megéri-e. Én sosem éreztem azt, hogy képes vagyok a saját életemet feláldozni egy olyan kapcsolatért, amiben rosszul érzem magam, vagy nem működik, vagy nem kapom meg azt, amire vágyom.


(Szalai Vivien)

Az odaadó női szeretet...

"Önmagát eláruló embernek nem szabad magunkat odaadni"

A női szeretet legnagyobb értéke, hogy képes önmagát teljesen odaadni. A női bölcsesség értéke pedig az, hogy tudja, kinek szabad és érdemes magát odaadni... és kinek nem!
A két érték csakis együtt érvényes! Önmagában, minősítés nélkül az odaadás értéktelen, ne feledd!
A hitványnak, az aljasnak, a sötétnek, a lefelé húzónak, az önmagát eláruló embernek nem szabad magunkat odaadni. Soha.
Az igazi női odaadásban hatalmas erő van. Világteremtő, világmegtartó erő! De sajnos az ostoba odaadásban is, mely táplálja a rosszat, az aljasat, a világban lévő sötétséget. És nagyobb bajt tud csinálni néha, mint az önzés. Egy érett lelkű nő még a testét sem adja oda bárkinek. A lelkéről nem is szólva. Az odaadásnak csakis akkor van értelme, ha az növeli önmagunk és mások értékét. Ha "felfelé" történik. Ha az élet gazdagodik általa. És megmenekül... És megszépül. És megnemesedik... Ő is... Én is...
Az odaadó női szeretet legfőbb kérdése: "Kinek adom oda magam... És minek?" Bölcsesség nélkül minden tett értéktelen! Ezt ne feledd! Sőt, káros és veszedelmes. Az odaadás főképp.


(Müller Péter) 

"Igazi női sorsot csak egy igazi férfi mellett lehet élni."

"Igazi női sorsot csak egy igazi férfi mellett lehet élni."

Ez persze fordítva is igaz. Minden nemes férfiélet mögött ott találod - ha rejtve is - az igazi nőt. Ha a valóságban nem is, de lelkének belső képében feltétlenül. Egymást tükrözzük, kiegészítjük, csak együtt vagyunk teljesek. Körülbelül úgy, ahogy a vízhez igazi H2 és igazi O kell. Ha csak az egyik nem igazán az - már nem víz.
A mai nőnek sokféle taktikát és harcmodort kell alkalmaznia, hogy az évezredek óta tartó, elfajult férfiuralom végóráiban megmentse a párját, a családját, magát s talán a világot is. Sok helyen áll be az elhagyott férfiszerepekbe, s lesz férfias, magányos, s ami talán még jó is: öntudatos, szuverén ember.

De teljessé válni csak egy igazi férfi mellett tud. És fordítva: minden értékes férfin érzem, hogy van egy jó társa. És minden nőn, hogy milyen férfikezekben van. Igazi nő nélkül a férfi túl zord lesz. Gyengédtelen, s önző. Valódi szeretetre nem igen képes.
Igazi férfi nélkül pedig a nő férfiszerepekbe kényszerül. Ölelésében nem az igazival találkozik, hanem pótférfit ölel. Néha még ezért is hálás, de azért tudja, hogy ez megalkuvás.


(Müller Péter) 

Nő vagy, s ezért tudod...

Nő vagy, s ezért tudod, hogy bármi
kis semmi mily csodát mível
és hogy lehet lelket csinálni,
új lelket egy kis semmivel.

(Paul Géraldy)