Bármit tégy is az életben...

Bármit tégy is az életben, az a legfontosabb, hogy olyan férfihoz menj feleségül, aki jobban szeret téged, mint te őt.


(Nicholas Sparks) 

A nők többsége csendben tűr...

A nők többsége csendben tűr, csak szenved, a semmiért adja oda magát, és mindennap némán imádkozik azért, hogy a sok-sok csalódással, megaláztatással töltött perc és óra egyszer értelmet nyerjen és legalább egy kicsit visszakapjon abból a sokból, amit önzetlenül adott. Ám ezek a nők soha nem merik ténylegesen benyújtani a számlát és kikövetelni maguknak az élettől, a férjüktől, a fiújuktól, a szeretőjüktől azt, ami nekik járna. Elfojtják az érzéseiket, különösképpen a dühüket, megfosztják önmagukat az alapvető szükségleteiktől. Megalázkodnak, lassan elvesztik egyéniségüket, és egyszer csak azt veszik észre, hogy elszállt felettük az idő és közben csak egy másodperc erejéig voltak boldogok. Mindenüket odaadták, de közben folyamatosan éheztek.

(Szalai Vivien)

Annyira más...

Annyira más a nők és a férfiak szeretete, szerelme, értékítélete! Míg a férfi szerelme mindig a szórakozásról és a pénzről szól, s ezáltal önző, addig a nőé mindig az önfeláldozásról, mert szinte mindig szenved. Persze ezzel sincs baj. Lehet szenvedni, csak az a kérdés, hogy tényleg megéri-e. Én sosem éreztem azt, hogy képes vagyok a saját életemet feláldozni egy olyan kapcsolatért, amiben rosszul érzem magam, vagy nem működik, vagy nem kapom meg azt, amire vágyom.


(Szalai Vivien)

Az odaadó női szeretet...

"Önmagát eláruló embernek nem szabad magunkat odaadni"

A női szeretet legnagyobb értéke, hogy képes önmagát teljesen odaadni. A női bölcsesség értéke pedig az, hogy tudja, kinek szabad és érdemes magát odaadni... és kinek nem!
A két érték csakis együtt érvényes! Önmagában, minősítés nélkül az odaadás értéktelen, ne feledd!
A hitványnak, az aljasnak, a sötétnek, a lefelé húzónak, az önmagát eláruló embernek nem szabad magunkat odaadni. Soha.
Az igazi női odaadásban hatalmas erő van. Világteremtő, világmegtartó erő! De sajnos az ostoba odaadásban is, mely táplálja a rosszat, az aljasat, a világban lévő sötétséget. És nagyobb bajt tud csinálni néha, mint az önzés. Egy érett lelkű nő még a testét sem adja oda bárkinek. A lelkéről nem is szólva. Az odaadásnak csakis akkor van értelme, ha az növeli önmagunk és mások értékét. Ha "felfelé" történik. Ha az élet gazdagodik általa. És megmenekül... És megszépül. És megnemesedik... Ő is... Én is...
Az odaadó női szeretet legfőbb kérdése: "Kinek adom oda magam... És minek?" Bölcsesség nélkül minden tett értéktelen! Ezt ne feledd! Sőt, káros és veszedelmes. Az odaadás főképp.


(Müller Péter) 

"Igazi női sorsot csak egy igazi férfi mellett lehet élni."

"Igazi női sorsot csak egy igazi férfi mellett lehet élni."

Ez persze fordítva is igaz. Minden nemes férfiélet mögött ott találod - ha rejtve is - az igazi nőt. Ha a valóságban nem is, de lelkének belső képében feltétlenül. Egymást tükrözzük, kiegészítjük, csak együtt vagyunk teljesek. Körülbelül úgy, ahogy a vízhez igazi H2 és igazi O kell. Ha csak az egyik nem igazán az - már nem víz.
A mai nőnek sokféle taktikát és harcmodort kell alkalmaznia, hogy az évezredek óta tartó, elfajult férfiuralom végóráiban megmentse a párját, a családját, magát s talán a világot is. Sok helyen áll be az elhagyott férfiszerepekbe, s lesz férfias, magányos, s ami talán még jó is: öntudatos, szuverén ember.

De teljessé válni csak egy igazi férfi mellett tud. És fordítva: minden értékes férfin érzem, hogy van egy jó társa. És minden nőn, hogy milyen férfikezekben van. Igazi nő nélkül a férfi túl zord lesz. Gyengédtelen, s önző. Valódi szeretetre nem igen képes.
Igazi férfi nélkül pedig a nő férfiszerepekbe kényszerül. Ölelésében nem az igazival találkozik, hanem pótférfit ölel. Néha még ezért is hálás, de azért tudja, hogy ez megalkuvás.


(Müller Péter) 

Nő vagy, s ezért tudod...

Nő vagy, s ezért tudod, hogy bármi
kis semmi mily csodát mível
és hogy lehet lelket csinálni,
új lelket egy kis semmivel.

(Paul Géraldy)

"Egy valódi Férfi tudja...

"Egy valódi Férfi tudja, hogy a Nő egy olyan különleges rózsa, amelyik a tüskéivel képes megvédeni önmagát, ám a figyelmességnek köszönhetően kinyílik, és az egész világot elvarázsolja."


(A. J. Christian)

  Hétköznapi történet

Férfi:
Nézte őt, ahogy épp a
mosogató fölé hajolt...
Elszabadult tincsei,
összefogott haja alól,
pajkos táncba fogva
keretezték az arcát,
de így is látszott rajta
fáradtsága, a szomorúság.

A keze túl vörös volt,
kissé dagadt és eres.
- Sokat dolgozik mostanában,
és itt vannak a gyerekek. -
Átkozódik magában. - Miért?
Miért ilyen keveset keres?
Pedig ő is sokat megy,
életük mégis szégyenletes.

Többet szeretne adni,
nyugodt, szép életet,
boldoggá tenni, bearanyozni,
mert ő arra érdemes.
Itthon lenne a helye,
a házimunka sem kevés.
Alig vannak már együtt,
ritkul a meghitt párbeszéd.

Letenni néha a gondot,
kicsit kalandozni.
Sóhajt: értelme sincs
a jelenben erről ábrándozni.
Nincs idő, fáradtak, s kevés
az ölelésre az alkalom.
Hagyom pihenni őt,
látom fáradt nagyon... -

Nő:
- Lám, meg sem szólal, már
nem szeret tudom, érzem.
Fagyos a levegő, pedig,
vágyom rá, hogy átöleljen.
Eltávolodik tőlem, már
nem lát biztos szépnek.
Se idő se pénz magamra,
hiányoznak a beszélgetések.

Biztos van más, aki
vigasztalja őt - gondolja.
- Rég fogta már a kezét -,
könnyét elmorzsolja...
- Neki csak a gyerekek
jutnak meg a házimunka.
De jó lenne visszamenni
csak kicsit a múltba... -

Szótlanul telnek a percek,
és eszükbe sem jut...
hogy hangosan kimondják,
érzésük, gondolatuk...

(Alkony Zagyi Gáborné)

Első és legfontosabb szabály...

Első és legfontosabb szabály, hogy magadnak öltözz, ne egy pasinak.


(C.J. Ellison)

A női szem fényét...

A női szem fényét, a hang sokszínű játékát csakis a lélek tiszta hite teszi varázslatossá.


(Fejes Endre)

Ami számít, az már ott van az életében...

Minden nő megérdemel egy pasit, aki még akkor is mosolyt tud csalni az arcára, amikor semmi oka nincs rá. Amikor összedőlt a világ körülötte, amikor mindent elveszített, mert egy mosoly pillanatok alatt rádöbbenti: ami számít, az már ott van az életében, az összes többi meg kit érdekel. Szóval erre képes egy mosoly tőle: visszahoz a jelenbe, és segít élni.


(Oravecz Nóra)
 

A nő...

A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz.


(Denis Diderot)

Nem szabad...

Nem szabad, hogy a nő, mint olyan, a férfiak által élje az életét; önmagában legyen a teljes egész.


(Helen Fielding)

A nőnek mélyen ismernie kell...

A nőnek mélyen ismernie kell azt a férfit, akit párjául választott, és ennek alapján kell bánnia azzal az érzékeny férfilelkével, mert mindig a nőtől függ a kapcsolat jövője.

(Ara Rauch)