2012. november 12., hétfő

Boldogtalanság...


Tudatilag mindenki olyan korú, amennyi napot, hónapot, évet a lelke igénye szerint élt. Ha a külső, hivatalos életkor és a belső megélés időtartama különbözik, az üresen tovatűnt napok, hónapok, évek képezik boldogtalanságunk mértékét.

Az öregedéstől csak az a nő fél, öregebbnek és nem érettebbnek csak az érzi magát, aki lelkileg nincs benne az életben. Beéri a póttal, mert elhiteti magával, hogy a valódit nem kaphatja meg. Minden megalkuvásra épülő kapcsolat; öregít. A plasztikai sebészet és a szépségszalonok alkalmazottai akkor válnak egy nő életének központi szereplőivé, ha a nő félelmében az egyedülléttől nem várja ki az eszményi férfit. Ha belemegy a testiségre lecsupaszított kapcsolatba, mert az ölelés, babusgatás hiányzik, és nem az Ő érintése, az Ő simogatása.



(Illés Csilla-Gonda István: A szépség szimfóniája)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése